Vágó Istvánnal jelent meg a napokban egy interjú az index kultúra rovatában, abból az alakalomból, hogy Vágó szerepet vállalt az atv-n, Demokraták címen futó, új, politikai beszélgetős műsorban.
Sok hajmeresztő állítást fogalmaz meg ebben az interjúban Vágó, többek között azt, hogy ő gyurcsányista, Gyurcsány egy „külső és belső” összeesküvés áldozata, Debreczeni József egy vátesz, de mindközül számomra a leginkább felejthetetlen megállapítása az, miszerint az árok túlsó partján, azaz a jobboldalon, nincsenek demokraták. Szó szerint ez így hangzik el az interjúban:
De mondjon egy demokratát a másik oldalról!
A riporter felvetésére, hogy ezt nem tartja-e túl erősnek, Vágó finomít fenti megjegyzésén, s azt mondja, írt már ő gratuláló levelet Stumpf Andrásnak (Heti Válasz) és L. Simon Lászlónak (Fidesz), de hozzáteszi:
De azt azért vallom, hogy nehéz egy minden szempontból tökéletes jelöltet találni a másik oldalon.
Mert ugye az árok bal felén köztudomásúlag hemzsegnek a minden szempontból tökéletes demokraták, Vitányi Ivántól, Szűcs Erikán és Gyurcsányon át Gréczy Zsolton keresztül egészen Vágó Istvánig. Csupa, minden szempontból tökéletes, nagybetűs DEMOKRATA. Ők azok, s megmondják azt is, ki demokrata, s ki nem. Gyurcsány demokrata, Orbán diktátor, Gyurcsány pártja, a DK demokratikus, a Fidesz bolsevik, Gyurcsány jó, Orbán rossz. Négy láb jó, két láb rossz. Egyszerű ez, mint a faék. Ugye? Nem, ennyire azért mégsem. S lám, a ballib gőg és felsőbbrendűség túléli a szadeszt, s túléli a bukást is, az bizony örök. A balliberális megmondók arroganciája, a közélet minden területére kiterjedő hegemonisztikus törekvéseik múlhatatlanok. Olybá tűnik, hogy ezt még a 2010-es bukás sem tudta megtörni. Ám ez egyúttal az ezektől a törekvésektől irtózó, magamfajta, csökött demokratát reménységgel tölt el, hisz ez a gőg és nyomulás egy koalíciót már romba döntött. Az a koalíció is demokrataként hirdette magát, s ott rúgott bele a demokratikus értékekbe, ahol csak tudott. Nem lesz ez másképp a jövőben sem, hisz lényegében ugyanazok az arcok építik a DK-t, mint a korábbi „demokratikus közép koalícióját”. A régi gőg, s a régi program új márkanév alatt. Ezt hirdette meg vasárnap Gyurcsány, s a régi gőgös hangon szól most Vágó is. Ez nem megújulás, hanem kitörési kísérlet, a karanténból való kitörés kísérlete, s egyben elvált az ocsú a pelyvától, azaz a gyurcsányisták az MSZP-től.
Vágó gőgös szavaiban benne van minden, ami miatt Gyurcsány és úgy általában a baloldal utálatos és rendkívül elutasított társaság lett. A nyugalmazott kvízmester csak olyan jobbossal lenne hajlandó leülni vitatkozni, aki minden szempontból tökéletes demokrata, de ugye ilyen nem létezik. Mégpedig azért nem létezik, mert valóban nem létezik, mert a szempontokat, melyek alapján valaki a tökéletes demokrata megtisztelő címet kiérdemelheti, azt Vágó és elvbarátai határozzák meg, s ezen szempontok mindenkit kizárnak ebből a szűk, elit körből, aki nem úgy gondolkodik, ahogy ők, akiben csak egy szemernyi kétség is van Gyurcsány nagyszerűségét illetően. Tehát szerintük minden szempontból tökéletes demokrata akkor lehet az ember, ha hisz Gyurcsányban, és elfogadja, hogy rendkívül rátermett demokrata. Egyébként legjobb esetben is csak csökött demokrata lehet, rosszabb esetben pedig fasiszta.
Tudjátok, ott bukik meg az összes áldemokrata gyurcsányista talpnyaló, s maga a Fődemokrata a lózungjával, amikor szinte már vallomásszerűen tagadják, hogy ők a hatalomért csinálják a politikát, hogy őket tulajdonképpen nem is érdekli a hatalom, hisz ők valami kurvára magasztos dologért, a világmegváltásért, a világbékéért, de minimum az ország megváltásáért dolgoznak, „Magyarországért, a Köztársaságért”. Ez a szöveg buktatja le őket. Demokrata ugyanis soha nem tagadná, hogy a hatalom kell neki, mivel a demokrata számára a hatalom csupán eszköz, de Gyurcsánynak, s a gyurcsányistáknak maga a cél, s ha cél, akkor olyan ostoba, magasztos és giccses lózungok kellenek, melyek kitöltik az űrt, mint például „Polt Péter kommandója”, „remény politikája”, „Orbán-rendszer”, vagy „mi nem megyünk vissza 1944 Magyarországára!”, vagy a legbornírtabb: „keresztény-konzervatív ellenforradalom”. Ilyen, és ehhez hasonló bugyuta lózungok hivatottak leplezni a valódi cél hiányát, vagyis a céltalanságot, mely Gyurcsány sajátja. Ugyanis Gyurcsánynak azon túl, hogy leverni Orbánt, és a jobboldalt, nem volt, nincs, és soha nem is lesz más programja.
Tehát ez a szemérmes húzódozás a hatalomtól, mely persze csak a szavak szintjén létezik, csupán ezt a céltalanságot, pontosabban az önmagáért való hatalom akarását hivatott palástolni.
S időközben Vágó István, egy a tökéletes demokraták közül, szóvivőjévé vált ennek a primitív politikának. Ami viszont bizonyítja, hogy sem képzettség, sem műveltség önmagában nem véd meg a hülyeségtől. Vágó egy idióta. Ja, és persze tökéletes demokrata is. A kettő nem zárja ki egymást.
http://index.hu/kultur/media/2011/10/23/vago_gyurcsanyista_vagyok/
